Kinek jár ötven százalékos bérpótlék vasárnapi munkavégzés során?S

A bevásárlóközpontokban dolgozóknak biztosan nem - olvasható abban a precedens értékű határozatban, amit a Kúria hozott a napokban.

Az alapügy még a régi Munka Törvénykönyve alapján folyt: egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával egy fővárosi bevásárlóközpontban a munkaügyi hatóság ellenőrzést tartott, aminek következtében azt állapította meg, hogy az ellenőrzött munkáltató négy fő tekintetében megsértette a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó szabályokat, valamint harminchárom fő esetében rendes munkaidőben foglalkoztatta a munkavállalókat és részükre nem fizetett vasárnapi pótlékot. A munkaügyi hatóság a munkáltatót 300.000 forint munkaügyi bírság megfizetésére kötelezte. A megbírságolt munkáltató a határozat hatályon kívül helyezését kérte a bíróságtól.

A felperes arra hivatkozott, hogy az üzlete egy közismert budapesti bevásárlóközpontban található ruházati üzlet, ezért rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónak minősül, így vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzést rendelhet el. Ebből következően vasárnapi pótlék fizetésére nem kötelezhető és jogszabálysértés nélkül elrendelhet munkavégzést a vasárnapot közvetlenül megelőző szombati napra is rendes munkaidőben, amely álláspontot a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Jogi Főosztály állásfoglalása is megerősítette. A bíróság a munkaügyi hatóság határozatát hatályon kívül helyezte.

A bíróság jogi álláspontja szerint a felperes rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónak minősült. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy az elmúlt évek során jelentős társadalmi igény alakult ki a bevásárlóközpontokban a vasárnapi vásárláshoz, melyet a felperes által készített forgalmi kimutatás is igazolt, hiszen eszerint a felperes a legerősebb forgalmat épp a vasárnapi napokon realizálja. A munkaügyi bíróság ezzel szemben nem találta elfogadhatónak azt az alperesi álláspontot, hogy mivel a felperesi üzlet ruházati üzlet, a profilja miatt a vasárnapi nyitva tartásra nincs nélkülözhetetlen igény, szemben például egy élelmiszerüzlettel, vagy egy kávézóval. A munkaügyi bíróság szerint azért sem fogadható el ez az álláspont, mert a jogalkotó nem differenciál az üzletek profilja szerint.

A precedens értékű határozatban a Kúria arra is rámutatott, hogy mikor tekinthető a munkáltató, illetőleg a munkakör vasárnap is rendeltetése folytán működőnek: ha a tevékenység során nyújtott szolgáltatás vasárnap történő igénybevétele az e naphoz közvetlenül kapcsolódó helyben kialakult, vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor.

A hatályos szabályokértelmében a munkavállaló érdekében főszabály szerint a munkavállalónak a heti két pihenőnapot, vagy hetente legalább 48 órát kitevő megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani. Amennyiben a munkavállaló az általános munkarend szerint dolgozik, úgy ez a szombatot és a vasárnapot jelenti.

A gyakorlatban jellemző azonban, hogy napjainkban már nagyon sok helyen vasárnap is folyik a munkavégzés, ezért a jogszabály a megfelelő működés érdekében részletesen meghatározza azokat az eseteket, amikor engedélyezett a munkavállaló munkaköre vagy a munkáltató rendeltetésszerű működése miatt a vasárnapi munkavégzés. A vasárnapi munkavégzés azonban csak az alábbi feltételek maradéktalan teljesülése mellett történhet jogszerűen: havonta egy vasárnapot (a kizárólag szombat illetve vasárnapi munkavégzésre létrejött részmunkaidős foglalkoztatást kivéve) kötelező biztosítani pihenőnapként, hat nap munkavégzést követően egy nap pihenőidő kötelező (kivéve megszakítás nélküli, többműszakos vagy idényjellegű tevékenység végzése esetében). A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott, vasárnapra rendes munkaidőben beosztott munkavállalót a vasárnapi munkavégzés közvetlenül megelőző szombaton tilos munkavégzés céljából beosztani. A vasárnapra rendes munkaidőben munkavégzésére beosztott munkavállaló vasárnapi munkája, mivel nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, így erre az időre a rendkívüli munkavégzésért járó többletdíjazás sem jár. (Kommentár a 2012. évi I. törvényhez, 137. oldal, Optijus)

Kép innen: btl.hu

Ha tetszett a bejegyzés, gyere facebookra!